Magyar

A heiligenkreuzi apátság, azaz „Stift Heiligenkreuz”, egy gyönyörű és eleven ciszterci kolostor Bécs, Ausztria fővárosának közelében. A heiligenkreuzi apátság a világ második legöregebb ciszterci kolostora és a leghosszabban, megszakítás nélkül működő rendház, amely ma is vonzza a fiatal hivatásokat. 2007 szeptemberében XVI. Benedek pápa egy hivatalos látogatással ajándékozta meg.

A heiligenkreuzi apátság békésen nyugszik  a Bécsi-erdő közepén, és a világ egyik legszebb középkori kolostora. 1133-ban alapította III. Szent Lipót a Babenberg-dinasztiából. Lipót fia, Freisingi Ottó, Franciaországba ment nemzetközi tanulmányokat végezni, ahol megismerkedett a ciszterci szerzetesekkel, és hamarosan úgy döntött, hogy belép a rendbe. Amikor Ottó visszatért apjához Ausztriába, megkérte, hogy építsen egy hasonló ciszterci kolostort. Ez volt az oka annak, hogy Szent Lipót megalapította a heiligenkreuzi apátságot. Ezen kívül még egy-egy kolostort alapított Klosterneuburgban valamint Klein-Mariazellben.

Látványosságok: Az apátsági templom román stílusú hajója (boltíves szerkezet) sértetlen állapotban maradt fenn (1187-ban szentelték); román stílusú homlokzat; kereszthajó a 13. századból, Ausztria legrégebbi csúcsíves keresztboltozatával; lenyűgöző szentélycsarnok (1295-ben szentelték, az osztrák gótika mesterműve); kerengő (1220–1240 épült);  újgótikus stílusu főoltár (1887); barokk oltárkép „Szűz Mária mennybevétele” J. M. Rottmayr műve (1696); kóruspad Giovanni Giuliani alkotása (1707); kilencszögű kútház, a Babenberg család tagjait ábrázoló üvegfestményekkel (1290); ólomkútkáva a 16. századból.

A késő román kori káptalanteremben négy uralkodó Babenberg herceg sírja található: IV. Lipót, V. Lipót, I. Frigyes és II. Harcias Frigyes. Az Angliából érkező látogatók számára érdekes lehet, hogy V. Lipót volt az, aki  Oroszlánszívű Richárd királyt „túszul ejtette”. A váltságdíjat többek között Bécsújhely alapítására használták. V. Lipót sírja a káptalanteremben található.

A kolostor barokk kori építési szakasza 1641-ben kezdődött és 1662-ben fejeződött be. A korabarokk belső udvarban látható: Szentháromság-oszlop (1736–39) és Szent József kút, mindkettő Giuliani alkotása (1739). A keresztút (1731–50) a kolostor területén kívül található.

Személygépkocsival

A heiligenkreuzi apátság mindössze 15 kilométerre nyugatra található Bécstől, a Bécsi-erdő szívében. Heiligenkreuz közvetlenül az A21-es autópálya mellett fekszik, amelyet gyakran „allandi autópályaként” is emlegetnek, és saját lehajtóval rendelkezik Heiligenkreuz irányába.

Tömegközlekedéssel

Heiligenkreuz tömegközlekedéssel is jól megközelíthető: elérhető közvetlenül Bécsből, vagy Badenen és Mödlingen keresztül. A legjobb módja az útvonaltervezésnek, ha a
Verkehrsverbund Ost-Region (VOR) vagy Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) oldalát használja.

Ezt a ciszterci apátságot III. Szent Lipót alapította 1133-ban, mint az imádság házát – hogy hálát adjon, magasztalja Istent, és az egész világért közbenjárjon. Az apátság lelki és kulturális élete megszakítás nélkül folytatódik mindmáig. Mi, ciszterciek, az „ora et labora – imádkozz és dolgozz” ritmusában élünk. Isten hozta ezen szent helyen!

1) III. Lipót őrgróf, a Babenberg-dinasztia sarja 1133-ban megalapította Sattelbachnál a Szent Keresztről nevezett Miasszonyunknak szentelt ciszterci kolostort. Freisingi Ottó, III. Lipót egyik fia nem sokkal ezelőtt maga is ciszterci szerzetes lett Morimondban, és a kolostor megalapítására kérte fel apját. 1136-ban meghalt III. Lipót és Klosterneuburgban temették el, majd 1485-ben avatták szentté. Fia, Ottó, Freising püspöke lett és a középkor legjelentősebb történetírójának számít; a ciszterciek boldogként tisztelik és ereklyéje Heiligenkreuzban található.

2) A ciszterci szerzetesrend akkoriban a bencés szerzetesség új és életerős reformmozgalmaként jött létre. Maga a „ciszterci” név az 1098-ban Dijon mellett alapított első kolostor „Cistercium” , franciául „Cîteaux“ nevéből ered.

3) A káptalanterem Ausztria egyik legjelentősebb temetkezési helye, mert itt a legősibb osztrák uralkodónemzedékből, a Babenberg-dinasztiából, nem kevesebb, mint négy uralkodó lett eltemetve: IV. Lipót őrgróf, V. Lipót herceg, I. Frigyes herceg, valamint II. Harcias Frigyes herceg, aki egy magas sírban nyugszik, mert ő különösképpen is támogatta a kolostort. Halálával 1246-ban kihalt a Babenberg-dinasztia.

4) 1188-ban V. Lipót herceg a kolostornak ajándékozta a nagy Szent Kereszt ereklyét, melyet ma is tisztelnek – ez Krisztus keresztjének legnagyobb darabja az Alpoktól északra.

5) A ciszterciek Szent Benedeket (†547) és Szent Bernátot (†1153) tisztelik lelki atyjukként. Szent Benedeket fekete kukullában, széttört serleggel és könyvvel ábrázolják, Szent Bernátot pedig fehér kukullában, amint keresztet tart a kezében.

6) Heiligenkreuz a világ legöregebb ciszterci kolostora, mely megalapítása óta folyamatosan működik. 1133 óta naponta hétszer zsolozsmáznak a szerzetesek. A zsolozsmát másnéven „kórusimát” 5:15-kor kezdik. A napot 20:15-kor a completorium (Befejező imaóra) zárja. Az éjszakát a szent hallgatás uralja.

7) A Babenbergek olyannyira támogatták Heiligenkreuzot, hogy az több kolostor alapítását tette lehetővé: Zwettl Alsó-Ausztriában (1138), Baumgartenberg Felső-Ausztriában (1142), Cikádor (Bátaszék) Magyarországon (1142), Kloster Marienberg a mai Őrvidéken (1197), Lilienfeld Alsó-Ausztriában (1202), Goldenkron Csehországban (1263) és a Mürz melletti Neuberg Stájerországban (1327). Napjainkban is a heiligenkreuzi konvent, a számadatokat tekintve, a legnagyobb Ausztriában. 1988-ban még egy új kolostort is alapíthattak a Ruhr-vidéki Bochumban, Stiepel néven, 2018-ban pedig Neuzelle városában Kloster Maria Friedenshort elnevezéssel.

8) A 12-13. századi román-gótikus apátsági templom a maga szerény magasztosságával a ciszterciek építészetének ideálját mutatja be: festmények és díszítések nélküli, puszta kövekböl felépített templom az Isten dicsőítésének a helye.

9) A román kori nyugati homlokzat három ablaka Istent a Szentháromságban jelképezi. Lenyűgöző, ahogy a húsvéti időben a lemenő nap sugarai a három ablakon keresztül megvilágítják a vesperást imádkozó szerzeteseket.

10) A ciszterciek mindmáig elsősorban a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból tartják fenn magukat. Heiligenkreuz a „Bécsi-erdő apátsága“ (Wienerwald), hisz magát a „Wienerwald“ (latinul: silva wiennensis) kifejezést először 1332-ben a kolostor egyik oklevelében említik.

11) 1187-ben az apátsági templomot, 1240-ben pedig a kolostoregyüttest szentelték fel; végül 1295-ben a lenyűgözően magas gótikus szentélycsarnokkal kibővített apátsági templomot, melyben az ablakok nagy része ma is eredeti állapotában látható. A heiligenkreuzi Apátság manapság a világ egyik legnagyobb középkori eredetű kolostoregyüttesének számít.

12) A barokk korban néhány művészi szempontból nagy értékű építmény keletkezett, mint pl. a sekrestye. 1683-ban az apátság a törökök ostroma miatt nagy károkat szenvedett, a könyvtár tűz áldozata lett. A felújítás során a középkori kolostormag több barokk udvarral egészült ki.

13) A 18. század legnagyobb heiligenkreuzi barokk művésze a velencei származású Giovanni Giuliani volt, ő készítette szinte az összes, a kolostort ma is díszítő szobrot és plasztikát: többek között a Szentháromság szobrot, a lábmosást ábrázoló csoportot a kerengőben, valamint a stallumokat. Giuliani felesége halála után, mint familiárus csatlakozott a kolostorhoz. Híres festők, mint pl. Michael Rottmayr, Martino Altomonte és Georg Andreas Washuber is dolgoztak a kolostor számára. Giuliani és Altomonte az apátsági templomban vannak eltemetve.

14) 1780-től 1790-ig II. József császár, Mária Terézia császárnő fia, uralkodása alatt a heiligenkreuzi apátságot a feloszlatás veszélye fenyegette. A felvilágosodás világnézete kedvezőtlenül hatott a kolostori szellemre; az állam beavatkozott a hitbéli és az egyházfegyelmi életbe. Ellenreakcióként 1802-ben megalapították a szerzetesek utánpótlását képző „Teológiai-Intézet”-et. Ez a létesítmény ma „Filozófiai és Teológiai Főiskola”-ként működik, több mint 300 papnövendék, szerzetes és civil hallgatója van.

15) II. József uralkodása alatt az apátságon kívül fekvő községek lelkipásztori feladatainak ellátását kellett átvenniük. Az apátságra több plébánia vezetését bízták. Ma összesen 19 plébániát látnak el a ciszterciek a Fertő-tó és a Bécsi-erdő között.

16) A 19. század végén az apátsági templom barokk berendezését eltávolították, és helyette egy neogótikus oltáregyüttest alakítottak ki – a főoltár fölé baldachin került.

17) 1938 és 1945 között az apátság fennállása veszélybe került. A nácik a kolostor nagy részét kisajátították, több szerzetest letartóztattak. A II. világháború után Karl Braunstorfer reformapát (1945-1968) az eredeti szerzetesi szellemiség megerősítésén fáradozott. A liturgia teljes mértékben a II. Vatikáni Zsinat szellemében lett megújítva, és egy saját latin breviáriumot állítottak össze. A gregorián dalkincs ápolása ma is fontos feladata a heiligenkreuzi szerzeteseknek.

18) Heiligenkreuz ma Európa legnagyobb ciszterci kolostora. A liturgiát Istennel egyesülve és őszinte hódolattal végzik a szerzetesek. Számos fiatalember van, aki Isten hívását követve lép be a heiligenkreuzi közösségbe. A szerzetesek ugyanakkor nagyon nyíltak a vendégekkel és látogatókkal szemben. A heiligenkreuzi ciszterciek nyitott és baráti kapcsolatra törekednek azokkal az emberekkel, akik a csendet és az Istennel való kapcsolatot keresik.

P. Dr. Karl Wallner OCist, 2016